M Mérnöki Iroda Kft. logo
  • Főoldal
  • Hírek
  • Bemutatkozás
  • Cégadatok
  • Referenciák
  • Díjak
  • Érdekességek
  • Kapcsolat
  • Angol

Királyegyházi Cementgyár

Projekt információk

  • Év 2007 - 2010
  • Munka jellege Generáltervezés, Építési engedélyezési tervek, Kivitelezési tervek
  • Kivitelező Strabag-MML Kft.
  • Beruházó Nostra Cement Kft.
  • Megrendelő Totál Kft.
  • Helyszín Királyegyháza, Baranya, Magyarország

A projektről

  • Építkezésben résztvevők száma: közel 3500 ember
  • Magasépítési építési volumen: 20 Mrd Ft
  • Kapacitás: 2700 t/nap (1 millió tonna/év)

A cementgyár 2017-ben elnyerte a Nemzetközi Ingatlanszövetség (Fiabci) arany fokozatú nívódíját Ipari létesítmények kategóriában.

Anyagmennyiségek
Összes beépített szintterület: 32 500 m2
Összes felhasznált fémlemez burkolat: 90 795 m2
Összesen felhasznált beton: 153 921 m3
Összesen felhasznált szerkezeti acél: 9500 t

Legek
Legmagasabb épület : Hőcserélő torony: 105 m
Legnagyobb kapacitású siló : Klinkertároló: 90 000 t
Legnagyobb fesztávú épület : Nyersanyagtároló csarnok: 65 m
Legmélyebb épített szint - Vagonürítő: -10 m

A beruházás
A beruházó Nostra Cement Kft. kezdetben a Strabag 100%-os tulajdonában állt. Mire a beruházás befejeződött már Európa egyik legjelentősebb cementgyártója a Lafarge tulajdonába került a tulajdoni hányad 70 %-a. A Királyegyházi Cementgyár ma már a Holcim csoporthoz tartozik, de a cementgyár tervezésekor lefektetett alapelveket még a Strabag alakította ki. Ez tükröződik a gyár mai megjelenésén. Mik voltak ezek az alapelvek? Ez a gyár legyen egy rendkívül zöld, környezetbarát, modern technológiát felvonultató ipari létesítmény. A környező mezőgazdasági területekből a lehető legkisebb területet vegye el. Legyen kompakt. Az alapanyagok nagy része környezetbarát módon; vasúti szállítással kerüljön a gyárba. Külső megjelenése mutasson túl egy szokványos cementgyáron, hangsúlyozza a modernségét. Ezen keresztül a technológiai beltartalom és az épületek külseje kerüljön egyensúlyba.

Alapozás
Építőmérnökökként a másik komoly kihívás az volt, hogy a létesítmény bár logisztikailag rendkívül jó helyre telepített, alapozási szempontból azonban egyáltalában nem. Ha a cementgyár egy mészkő-nyerő bázis közelében lenne, valószínűsíthetően a talajfelszín alatt 1-10 m-re jó teherbírású talajréteg volna található. Azonban ennek a területnek nincs meg ez az adottsága. A talajmechanikusok legmélyebb fúrása 75 m volt, de itt sem találtak olyan réteget, amely jobb tulajdonságokkal rendelkezne, mint a felsőbb talajrétegek. Mivel a talaj nagyon laza szerkezetű és eddigi története során nem kapott komoly előterhelést, az építmények egy részének rendkívül nagy koncentrált terhe miatt jelentős süllyedésekkel kellett számolni. A talajmechanikusokkal együttműködve, épületenként külön-külön vizsgáltuk meg, mi lenne a legcélszerűbb alapozási mód. Ennek eredményeként, nagyon változatosak az alapozási módok.

Alkalmaztunk függőleges drainezést, 1 éves időtartamig tartó előterhelést, valamint 2 féle cölöpalapot és a síkalapoknak szinte minden válfaját.

Így a létesítmények számára rendkívül rossz adottságú talajszerkezet mellett a lehető legolcsóbb alapozás jöhetett létre. Azoknál a szerkezeteknél, ahol az nem okoz gondot a technológiában, a süllyedést megengedve terveztünk. Amelyeknél ez nem volt lehetséges, ott olyan alapozási módot választottunk, melyek megakadályozzák a jelentős süllyedéseket.

Szerkezettervezési elvek
Ritkán adatik meg az építőmérnökök számára, hogy ilyen nagyfokú bizalmat kapjon a megrendelőtől, mint amit az irodánk élvezhetett a Királyegyházi Cementgyár tervezése során. Az építmények egy jó részénél egyértelmű volt az anyagválasztás. Nevezetesen, hogy vasbetonból vagy acélból célszerű-e építeni őket. A hőcserélő torony, valamint a 3 malom (cement-, nyersliszt- illetve a szénmalom) esetében komoly megfontolásokat és előzetes vizsgálatokat kellett végezni ahhoz, hogy letegyük a voksunkat az egyik vagy a másik építési mód mellett.

Abban az esetben, hogyha a technológiai berendezések szállítója egyben az azokat körülölelő épületek építője is, általában ezek az építmények acélból készülnek. Ha ez kettéválik, vagy különösen a fejlődő országokban a vasbeton-építés olcsósága miatt, általában ez utóbbi használata indokolt. A vasbeton épületeknek azonban van egy jelentős hátránya, hogy jóval lassabban készül el, mintha acélszerkezetből épülne. Ez azonban hátrány az utóbbi a 4 kulcsfontosságú építmény számára.

Az nem volt kétséges előttünk, hogy Magyarországon a vasbeton olcsóbb építőanyag, mint az acél. Ráadásul a megrendelőnk, a Strabag egyben építőként is jegyzi ezt a létesítményt. Tehát, vasbetonból terveztük ezeket az épületeket, ami munkát jelentett a Strabag dolgozói és betongyára számára, amellett, hogy egyértelműen olcsóbb variáció volt.

Azt kellett megoldanunk, hogy hogyan készülhet el nagyon gyorsan. A technológiai szállító kiválasztásával eltöltött idő késleltette a beruházás elindulását, a véghatáridő azonban „kőbe vésett” volt. A megoldást a csúszózsalu és a helyszíni előregyártás kombinációinak újszerű alkalmazása adta.

Mind a 4 kulcsfontosságú épület függőleges teherhordó szerkezete csúszózsalus technológiával épült. A vízszintes teherhordó szerkezetek pedig vagy üzemben, vagy a helyszínen előregyártott szerkezetként készültek. Ez a megoldás teljesen újszerű és egyedi, nincs tudomásunk arról, hogy bárhol a világban használták volna ezt a kombinációt.

Belső kialakítás
Az irodaépület megvalósítása során fontos volt az esztétikus, elegáns, ergonomikus megoldások alkalmazása, melyek kiválasztását helyszíni minta felületek megépítésével segítette a kivitelező. Az irodákat elválasztó falak, rejtett rögzítésű, bútor minőségű asztalos szerkezetek, melyek hűvösen elegáns formájukkal és színvilágukkal jól illeszkednek a modern épületbe. Az irodákat a közlekedőtől elválasztó, keret nélküli biztonsági üvegfalakba, teljes belmagasságú, üveg tolóajtók kerültek. Az üvegfalon való átlátást, fehér színű, szitázott vonalkód minta akadályozza meg, ami a fényt viszont átengedi. Az épített falakban lévő belső ajtók is figyelemre méltó kialakításúak, hiszen ipari környezetben nemigen találkozni síkban illeszkedő és záródó szerkezetekkel, amik a tervezés, gyártás és beépítés során fokozott figyelmet követeltek, de letisztultan szép megjelenésük meggyőző.

Homlokzatburkolatok
Az ipari létesítményeknél általánosan használt fémlemez homlokzatburkolatok monotonitását a nagy felületeket megtörő hornyok teszik mozgalmassá. A gyár megjelenésével kapcsolatban alapvető szempont volt, hogy nappal és éjjel egyaránt attraktív látványt nyújtson, és ne csak méreteivel nyűgözze le a szemlélődőt. Ezt a hatást a fémlemez homlokzatburkolat hornyokkal tagolt kialakításával sikerült elérni: a viszonylag nagy keresztmetszetű „árnyékfugák” sötét színű fémlemezborítással és rejtett világítással készültek. Így a nappali és éjszaki látvány egymás inverzeként jelenik meg, ami minden napszakban már messziről felhívja magára a figyelmet.

Technikai érdekesség a hornyok kialakítása, amit ekkora méretekben homlokzati szendvicspanel alkalmazásával lehet a legesztétikusabban megvalósítani. A szakkivitelezővel tartott konzultációk során sikerült meghatározni az alkalmazott anyagot és technológiát: rejtett rögzítésű Kingspan KS Optimo falpanel, utólag vágott hornyokkal, és egyedi fémlemez horonyburkolatokkal, mivel ez tűnt a legkorrektebben kivitelezhető és legtartósabb megoldásnak. A sarkoknál, attikáknál, szögtöréseknél, vágott panelek és egyedi fémlemez takarószegélyek kerültek beépítésre.

Az irodaépület homlokzati falain a szendvicspanel burkolat mögött légrés és nem éghető, szálas hőszigetelés található, mivel csak így biztosítható a szigorú hőtechnikai követelményrendszernek való megfelelés, ugyanis a homlokzati hornyoknál a hőszigetelés teljes keresztmetszetében eltávolításra került. A fűtetlen ipari létesítményeknél azonban nem készült kiegészítő hőszigetelés a homlokzatburkolat mögé.

A horonyburkolatok és a világító sávok végleges kialakítása több helyszíni minta elkészítése és tökéletesítése után került elfogadásra. Az eredeti tervekben minden homlokzati horonyba került volna rejtett világítás, de ez költségtakarékossági szempontok miatt lecsökkent. A LED világítást rejtő hornyok elé szürke fóliával kasírozott plexi lemezek kerültek, biztosítandó az időjárás viszontagságai elleni védelmet és az esztétikus, homogén megjelenést.

TECHNOLÓGIA
A TEC Production and Services GmbH

KONCEPCIÓTERV, ÉPÍTÉSZETI KONZULENS
MHM Ziviltechniker GmbH

ÉPÍTÉSZET
M Mérnöki Iroda Kft. és Építész Kör Kft

KÖRNYEZETVÉDELEM, INFRASTRUKTÚRA
Totál Kft.

GEOTECHNIKA
Geoplan Kft.

GENERÁLKIVITELEZŐ
Strabag-MML Kft.

Királyegyházi Cementgyár
Királyegyházi Cementgyár
Királyegyházi Cementgyár
Királyegyházi Cementgyár
Királyegyházi Cementgyár
Királyegyházi Cementgyár
Királyegyházi Cementgyár
Királyegyházi Cementgyár
Királyegyházi Cementgyár
Királyegyházi Cementgyár
Királyegyházi Cementgyár
Királyegyházi Cementgyár
Királyegyházi Cementgyár
Királyegyházi Cementgyár
Királyegyházi Cementgyár
Királyegyházi Cementgyár
Királyegyházi Cementgyár
Királyegyházi Cementgyár
M Mérnöki Iroda Kft. footer logo
© Copyright M Mérnöki Iroda Kft.